Ilyen előnytelen kép - csillogó bőrrel, jól kivehető ráncokkal, kócos hajjal - talán soha nem jelent meg Kadhafiról az elmúlt néhány évtizedben, amilyet nekem sikerült készíteni róla, még 2004-ben, egy ad hoc megrendezett sajtótájékoztatón.

Bár lehet, hogy nagyon is előre kitervelt volt az egész showműsor, amit a tuniszi Arab Liga csúcstalálkozóra időzített. Kadhafi ugyanis híres volt arról, hogy minden fontos eseményre készült valamilyen kisebb botránnyal. Már épp javában zajlott az csúcstalálkozó megnyitója, amikor Kadhafi egyszer csak felállt a színpadon felállított asztaltól, ahol az arab vezetőkkel ült, szitkozódó szavakat vágott a többi résztvevőhöz, és kiviharzott a teremből. Mázlimra kaptam egy fülest, hogy azt tervezi, hogy sajtótájékoztatót tart egy közeli farmon néhány újságírónak. Sikerült bekerülnöm a „kiválasztottak” közé, és egy fél óra múlva már valóban egy farmon, térdig érő sárban gyalogoltam (kiskosztümben, tűsarkúban) a ház felé. (Az összes újságíró ki volt öltözve, az arab világban ez szokás, hogy ilyen eseményekre mindenki a legjobb ruháját veszi fel :) a riporterek is, és persze mindenki nyakig sáros lett...)

Ez csak az első szívatás volt, ezután még jött egy több mint másfél órás várakoztatás, és amikor már mindenki azt hitte, hogy ez az egész sajtótájékoztató csak hitegetés volt, egyszercsak színpadias antréval felbukkant az ezredes. Döbbenten figyelte mindenki kimerült, kifejezetten megviseltnek tűnő arcát, természetellenesen fekete és sűrű hajkoronáját, amit máskor szinte mindig elfedett egy turbánnal. (Akkor azt hittük, paróka, aztán most, a halála után kiderült a DNS vizsgálatokból, hogy hajbeültetésen esett át).

És akkor Kadhafi kis közönségének kifejtette, hogy mennyire rosszul van attól, ami a világpolitikában és az arab világban zajlik, és bejelentette: azt tervezi, hogy ő bizony kilépteti Líbiát az arab országok ligájából. Mindezt akkor, amikor az arabok éppen elhatározták, hogy végre egységet próbálnak kovácsolni az iraki háború és a palesztin állam kérdésében. Hát ez nem jött össze (azóta se…) mindenesetre Kadhafi élvezettel szidott mindenkit és mindent, a fotón látszik, hogy jól bele is izzadt hosszas előadásába. Szerencsére ezúttal azért nem nyúlt négy órásra a beszéd, de azért vártam volna valami zöld könyv osztást a végén szuvenír gyanánt. Kedvenc irományából végül csak idézetekkel ajándékozott meg minket, aztán amilyen színpadiasan jött, ugyanúgy távozott.

De hogy egyszer olyan fotók fogják bejárni a világot, amilyenek tegnap láttak napvilágot... szerintem ő soha nem hitte el, hogy vele ilyen megtörténhet. Sérthetetlennek tartotta magát, ez egyértelmű abból is, hogy Szirtben maradt, ahelyett, hogy a sivatagba menekült volna, ahol egész biztosan talált volna olyan menedéket, olyan bújtatókat, szövetségeseket, hogy soha ne találjanak rá. De ő Szirtben maradt, és ezzel aláírta a halálos ítéletét.

Tegnap azért bevallom, elborzadtam én is, amikor megláttam az arcát a fotókon, véresen, piszkosan. Szerintem sok líbiai inkább a vádlottak padján látta volna őt, líbiai bíróság előtt. Mert ahogy az emberekkel beszélgettem Líbiában, a halált túl könnyű végnek tartották számára. Azt szerették volna, ha a nép előtt felelhetett volna mindenért, amit 42 év alatt elkövetett.

És ha kiderül, hogy már őrizetben volt, amikor fejbe lőtték, és nem tűzharcban kapta a halálos lövést, annak nagyon rossz hatása lesz az átmeneti vezetésre és a felkelők megítélésre. Emberi jogi szervezetek így is azt állítják, hogy a felkelők sok rabot megkínoztak, és önkényesen öltek embereket, akiket Kadhafistának tartottak. Nehéz ítélkezni, és nem is szabad egy ilyen helyzetről innen, Magyarországról, hisz elképzelni sem tudjuk, milyen pszichés állapotba kerülhet egy nép 42 év elnyomás, diktatúra és nyolc hónap iszonyú kemény harc után, amelyben férfiak, nők, tinédzserek halnak meg a fronton - és a saját házukban. Mégis bízom abban, hogy ha egyszer megtudjuk, hogyan halt meg Kadhafi, kiderül, hogy nem az elfogása után ölték meg a felkelők. Mert az sajnos rossz irányba terelhetné a most következő folyamatokat, amelyek így nagyon nehezek lesznek, és rengeteg kompromisszumot fognak követelni...