Visszaértünk egyben a szállásra, minden oké!
Az történt, hogy két újabb robbantásról is hallottunk reggel, ami sajnos azt erősítette meg, hogy külföldiként nem nagyon kéne ma utcára mennünk. Viszont közben délelőtt kaptuk a visszajelzést, hogy csak ma forgathatunk a helyi kórházban, és hát pont ezért jöttünk, nagyon nem szerettük volna kihagyni a lehetőséget... Így aztán elindultunk.
Odafelé kissé aggasztott, hogy megint óriási dugóba keveredtünk a belvárosi forgatag közepén, és ez a legkiszolgáltatottabb helyzet. A helyiek legalábbis mindig azt mondták, hogy épp az ilyen tömeg vonzza az öngyilkos merénylőket, főleg, ha külföldieket látnak ott rostokolni. Jól meg is bámultak minket az autóban, úgyhogy végül alaposan betekertem magam a sállal, és visszafogtam magam, nem forgattam a kocsiból. Végül szerencsésen megjártuk az utat, és a kórházban iszonyúan kedves volt az afgán személyzet. Annyira kedves emberekkel találkozni itt, és tudathasadásos ez az egész állapot, hogy közben meg veszélyes az utcára menni.
Az a furcsa az ilyen helyeken, hogy az ember soha nem tudja, mire ébred - már nem egyszer előfordult, hogy az egész napi forgatásunk meghiúsult, mert olyan körülmények adódtak, hogy reggel el sem tudtunk indulni. Ugyanakkor néha muszáj kockázatokat vállalni, olyan kevés napunk van forgatni. De tény, hogy ma engem is elbizonytalanított, amikor a brit fickó, aki mellesleg veterán katona és most egy helyi biztonsági cégnek dolgozik, csak ennyit mondott: "A tegnapi balhé után nem javaslom, hogy ma az utcára menjetek. Nekem páncélozott autóm van és gépfegyverem, mégse tenném. Persze azt csináltok, amit akartok. De amikor utoljára mondtam ezt egy újságírónak,akkor ő elindult. És most a táliboknál van, még aznap túszul ejtették.Na szép napot, jó munkát!" Azzal otthagyott minket.
A pasas elég meggyőző volt. Úgyhogy hosszas dilemmázás után lemondtuk a reggeli forgatást. De amikor jött a telefon, hogy mehetünk az állami kórházba forgatni...akkor nehéz döntést hoztunk, és elindultunk. Mert tudtuk, hogy kimarad az egyik leglényegesebb helyszín,ha most nem megyünk. A történet - legalábbis ma - jó véget ért. Legyen így holnap is!